
Újra a pszichológiai biztonságról
Ma kicsit jobban elmélyülünk a pszichológiai biztonság témakörében.
1. Idézet
„Ha nem állsz készen arra, hogy tévedj, soha nem fogsz semmi eredetivel előállni.”
Sir Ken Robinson
2. Felvetés
Legutóbbi levelünkben (itt) szóltunk arról, hogy a mai, állandóan változó, kölcsönös egymásra utaltsággal jellemezhető munkakörnyezetben a kiváló egyéni és csapat teljesítmény és elkötelezettség alapja a pszichológiai biztonság, amikor a munkatársak anélkül készek kockázatot vállalni – például véleményük, kétségük felvállalásával – hogy bizonytalannak vagy kínosan éreznék magukat.
Felmerül a kérdés, miből érzékelheted vezetőként, hogy a csapatod által megélt pszichológiai biztonság szintje kívánnivalókat maga után? Íme néhány jel, amelyek, ha ismétlődően és együttesen jelentkeznek, érdemes odafigyelned:
-
Keveset kérdeznek a meetingeken.
-
Nehezen vállalják fel hibáikat, inkább másokat hibáztatnak.
-
Kitérnek a nehéz beszélgetések elől és kerülik a problémákkal való foglalkozást.
-
Alig van nézeteltérés, nem jelennek meg eltérő álláspontok.
-
A megbeszéléseken többnyire a vezetők beszélnek.
-
A csapattagok kevés visszajelzést adnak és kérnek.
-
Nem vállalkoznak a munkaköri leírásaikon kívüli feladatokra kollégáik támogatása érdekében.
-
Nem kérnek segítséget egymástól, amikor szükségük van rá.
-
Nem igazán ismerik emberileg egymást, elsősorban szakmai kapcsolat van közöttük.
Vezetőként mit tehetsz tudatosan a pszichológiai biztonság erősítéséért? Amy Edmondson, a téma kutatója szerint leginkább az alábbi tényezők segítenek ebben:
-
Alakíts ki egy olyan közös megértést a feladataitok természetéről, ami a munkát tanulási lehetőségként és nem végrehajtási problémaként fogalmazza meg, és ami egyértelművé teszi, miért számít mindenki hozzájárulása.
-
Mutass példát azzal, hogy felismered és felvállalod saját esendőségedet minden irányban. Ezzel párhuzamosan reagálj elismerően, (pl. „Köszönöm a jelzést!”), vagyis ismerd fel, és ismerd el a bátorságot, ami ahhoz kell, hogy munkatársaid rossz hírekkel álljanak elő, felvállalják hibájukat, vagy hogy feltegyenek egy kérdést, amikor nem biztosak valamiben.
-
Fordulj kíváncsisággal az embereid meglátásai felé, és proaktívan kérj ötleteket, visszajelzéseket. Még ha hitelesen képviseled is a személyes kockázatvállalás lehetőségét, a munkatársaidnak nehézséget okozhat az aggodalmaikról vagy hibáikról beszélni. E korlát leküzdésének legegyszerűbb és legjobb módja a kérdezés, pl. „Mit látsz ebben a helyzetben?”

3. Kérdés
Te mit teszel vezetőként a csapatod pszichológiai biztonságáért? Mit erősíthetnél?
Tags: pszichológiai biztonság 2
Trackback from your site.