Az érzelmi fertőzésről

Ma az érzelmi fertőzés jelenségéről osztunk meg pár gondolatot.

 

1. Idézet

„A nevetés egy rendkívül addiktív pozitív fertőzés: ha valaki elkezdi,

nagyon nehéz abbahagyni.”

Robert Holden

2. Felvetés

Korábban itt írtunk az érzelmeknek a racionális viselkedés mögötti meghatározó szerepéről. Ezúttal azt taglaljuk, mennyivel gyorsabban hatnak másokra az érzelmeink, mint a tudatos viselkedésünk. Mindez azért lényeges, mert kevésbé az befolyásol másokat, amit mondunk, teszünk, mint ahogyan érzünk egy adott helyzetben.

Bizonyára veled is megtörtént már, hogy fáradtan érkeztél egy társaságba, ahol a többiek kicsattanó jókedve téged is berántott, és egyszer csak azon kaptad magad, mélabúd a múlté, és együtt nevetsz a többiekkel. Ez az érzelmi fertőzés, aminek működése hasonlít a vírusok terjedéséhez, egyik embert találja meg a másik után. Valakinek egy érzelme és az ahhoz társuló viselkedése hasonló érzelmet és viselkedést vált ki más(ok)ból. A jelenségre pozitív példa a nevetés ragadóssága. Ellenpélda lehet, amikor egymással veszekedő emberek közé kerülsz, és egyre nehezebbé válik megtartani a nyugalmadat.

Az érzelmi fertőzés az arckifejezések, a hangszín, a testtartás és a mozdulatok révén terjedhet egyik személyről a másikra. Az agykutatók az agykéregben található tükörneuronoknak tulajdonítják ezt a képességet. A tükörneuronok létezését akkor azonosították, amikor idegtudósok kimutatták, hogy egy makákó majom agyában ugyanazok az idegsejtek aktivizálódnak, amikor a majom megragad egy banánt, mint amikor egy másik majom teszi ugyanezt. Ezek a speciális neuronok és hálózataik segítenek megmagyarázni, hogyan képesek az emberek „tükrözni” egymást, beleértve az érzelmeket is.

Amint a Covid-19 terjedése során megtanultunk egymásra vigyázni például a távolság megtartásával és a maszk használatával, úgy érdemes tudatosan odafigyelnünk arra is, milyen az aktuális érzelmi állapotunk, és ez miként hathat családtagjainkra vagy munkatársainkra. Egy kutatás például megállapította, hogy a negatív érzelmek, mint például a düh, a munkahelyen fertőzve több kognitív hibához és munkahelyi balesethez vezetnek. Félre ne értsd, nem arról van szó, hogy tagadjuk le magunk és mások előtt a negatív érzéseinket. Arra azonban vigyázhatunk, mennyire fertőzünk meg velük – akaratunkon kívül is – másokat. (Negatív érzelmek kezelése kapcsán itt találsz egy javaslatot.)

Végül is mibe telik, ha rámosolyogsz a szembejövőre, kifejezed kollégádnak, amikor valami tetszik a viselkedésében, megköszönsz apróságokat is, vagy gratulálsz valakinek a megbízhatóságáért? Ezzel saját érzelmi állapotodat is javítani tudod.

3. Kérdés

Mit teszel tudatosan azért, hogy a környezetedben (munka, család) minél jobb hangulatot teremts?