Author Archive

A pályamódosításról

Ma az életszakasz-váltásról, pályamódosításról lesz szó.

1. Idézet

“A kreativitás a káoszban születik, még akkor is, ha a zavar közepette kissé nehéz meglátni a lehetőségeket.”

Charles Handy


 

2. Felvetés

A következő évek során az előttünk álló változások sokakat kényszeríthet szakmai pályájuk módosítására. Akiknél ez hirtelen következik be, azok megpróbálnak gyorsan reagálni, és – ha lehet – új irányba átállni.

Ugyanakkor legtöbbünk számára már jóval a drámai változás előtt megjelennek bizonyos jelek, amint a szeizmográfok is képesek előre jelezni egyes földrengéseket, ha nem is mindet. Az ilyen „jelek” érkezhetnek kívülről, amint ügyfelek, vezetők, kollégák, családtagok vagy mások reakcióiból észleled, hogy lelkesedésed már nem a régi. Ugyanakkor érkezhetnek belülről is, amint a tested, az érzelmi reakcióid, vagy egyes visszatérő gondolataid üzennek, így megértheted, az aktuális feladataidhoz, szerepedhez fűző viszonyulásod megváltozott. Akár így, akár úgy, érdemes tudatosan odafigyelni, hogy mi történik benned, és ha itt az ideje, felkészülnöd valami újra.

Ha képes vagy megérteni ezeket a jeleket, akkor még időben elindíthatod a változást, így még az előtt tudsz cselekedni, mielőtt teljesen kimerülne benned  eddigi feladataid, tevékenységed, közeged iránti elkötelezettség. Ha időben lépsz, még lesz benned elég lendület, hogy egy részét az új irány megtalálására, és arra való a felkészülésre fordítsd.

Charles Handy Üres esőkabát című könyvében ennél is körültekintőbb stratégiát javasol és azt ajánlja, kezdjük el az új utak kialakítását, mielőtt a jelenlegi életszakaszunkban a csúcsra érnénk. A képre kattintva egy másfél perces videóban angolul el is magyarázza, hogy miért.

A masodik gorbe

3. Kérdés

Jelenleg te hol tartasz ezen a görbén a munkád, szakmai pályád terén?

A nyitottságról

Mai témánk a nyitottságról szól.

1. Idézet

“Nem sokat fejlődik az ember, ha harminchét éves korában ugyanabban hisz, mint hétéves korában. Túl kell lépni a régi elképzeléseken, szokásokon, véleményeken, olykor még a barátokon is. Nehezen tanulja meg az ember, hogyan kell elhagyni dolgokat. A kígyó levedli bőrét, mert arra van szüksége. Nem férnek el az új dolgok, ahol kevés a hely.”

Marlo Morgan

 

2. Felvetés

Az újjal, a változással szembeni ellenállás mögött szinte kizárólag a félelem áll, a veszteségtől való félelem. Jim Collins Jóból kiváló című könyvében erre a következtetésre jutott: jó mércéje annak, hogy milyen egy cég belső vágya a kiválóságra a középszerűséggel szemben, ahogyan egy cég a technológiai változásokra reagál. Kiváló cégek átgondoltan és kreatívan állnak hozzá, és keresik a kiaknázható lehetőségeket. A középszerűek reagálnak, és megzökkennek attól tartva, hogy lemaradnak.

A mai VUCA világban minden szinten erősíteni szükséges a nyitottságunkat. személyes szinten is. Jó, ha tudatosan szétválasztjuk, hogy mi a dolgunk munkánk különböző területein ezzel:

  • Szokásos üzletmenet (BAU): Ellátni az aktuális feladatainkat, minél hatékonyabban és eredményesebben.

  • Innováció: Folyamatosan fejlődni és fejleszteni a meglévő eszközrendszerünket, hogy „holnap” is megfeleljünk a saját elvárásainknak és a környezetünk igényeinek.

  • Formabontás: Keresni a módját annak, mivel tudunk újszerűen utat törni, más perspektívát nyitni a távolabbi jövő által kínált egészen más térben.

Ennek a három gondolkodási dimenziónak párhuzamos nyomon követése zökkenőmentesebb navigálást kínálhat számunkra a jövő változásaiban.

A nyitottsag

3. Kérdés

Mi az a szokatlan, újra meg újra visszatérő impulzus a mindennapjaidban, ami kopogtat, de nem akarsz ajtót nyitni neki?


A kérdéseink minőségéről

Mai témánk a kérdéseink minőségéről szól.

1. Idézet

„Kérdéseink meghatározzák gondolatainkat. A gondolkodás nem más, mint kérdések feltevésének és megválaszolásának folyamata. Ha meg akarjuk változtatni életünk minőségét, meg kell változtatnunk szokásos kérdéseinket. A sikeres emberek jobb kérdéseket tesznek fel, ezáltal jobb válaszokat kapnak.”

Tony Robbins

 

2. Felvetés

Az életünk történései felett nincs teljes kontrollunk. Azt azonban mi döntjük el, mire irányítjuk egy helyzetben a fókuszunkat. Ezt alapvetően a fejünkben szinte észrevétlenül megfogalmazódó kérdések határozzák meg. Ismerősek az alábbi változatok?

  • „Hogy lehetek ilyen hülye?”

  • „Miért éppen velem történik ez?”

  • „Miért nem hagynak már végre békén?”

Vajon hogyan reagálnánk ugyanarra a helyzetre, ha más kérdések fogalmazódnának meg bennünk, és ezáltal más jelentést tulajdonítanánk a kiváltó helyzetnek? Ez a figyelem irányításának ereje: mire összpontosítasz a mindennapjaidban rutinszerű kérdéseiddel? A recept egyszerű, de nem könnyű. Ugyanis a figyelem irányítása tudatosságot igényel, ami sok energiát visz el, és amint kizökkenünk az egyensúlyunkból, a fókuszunk hamar visszatér a megszokott hiányszemlélethez. Nem tehetünk mást, mint hogy újra meg újra arra irányítjuk figyelmünket, a megerősít bennünket, és ez egy idő után szokássá, automatizmussá válik.

Ennek gyakorlásában sokat segíthetnek olyan kérdések, amelyek automatikusan megerősítő irányba terelik figyelmünket. Egy jól irányzott kérdések az agyunkat automatikusan arra készteti, hogy választ keressen. Így nehéz helyzetekben jól jöhetnek olyan „előre gyártott” kérdések, mint az alábbiak:

  • Mi a nagyszerű ebben a problémában?

  • Mire tanít engem ez a helyzet?

  • Mi számomra a megoldás kulcsa?

  • Miért vagyok igazán értékes ember?

Ezek a kérdések a helyzeteddel és az erőforrásaiddal való elégedettségre irányítják figyelmedet, és ezzel abban is támogatnak, hogy értékeld az eredményeidet és az azokhoz való hozzájárulásodat a tehetetlenség, önbántás megélése helyett. Ez az elismerő állapot önmagában növelheti önbizalmadat, ami lényeges kelléke annak, hogy életed bármelyik területén könnyebben tudj változtatni.

Kerdeseink minosege

3. Kérdés

Mi a benned leggyakrabban visszaköszönő kérdés nehéz helyzetekkel kapcsolatban, és mire tudnád lecserélni?

A szervezeti változásokat kísérő ellenállásról

Mai témánk az ellenállás természetéről és leküzdéséről szól.

1. Idézet

„Az emberek nem a változásnak állnak ellen, hanem hogy megváltoztassák őket!”

Peter Senge

 

2. Felvetés

Múlt heti levelünkben arról írtunk (itt), hogy ha a megszokottól eltérőt szeretnénk életünkbe bevezetni, ellenállás keletkezik bennünk, belső termosztátunk az adott területen vissza akarja állítani a korábbi egyensúlyt. Minél nagyobb a változtatás, annál nagyobb lesz a keletkező ellenállás is. Ez a változás magától értetődő kísérőjelensége.

Amikor vezetőként változtatást vezetünk be szervezetünkben, hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről az összefüggésről, és megijedünk a megjelenő ellenállástól, sokszor akár vissza is lépünk tervünktől. Pedig ha egy ilyen átalakítás során nem keletkezik ellenállás, az gyanút kelthetne bennünk, hogy valójában semmit nem tettünk. Lehet, hogy olyasmit léptünk meg, amire már mindenki régóta felkészült. Minél merészebb egy nem várt változtatás léptéke, annál nagyobb ellenállásra számítsunk. A kérdés nem az, hogyan minimalizáljuk az ellenállást, hanem hogy miként kezeljük várható megjelenését, és hogyan transzformáljuk a benne levő energiát a változás irányába ható momentummá.

Ahhoz, hogy a munkatársak a változás mellé tudjanak állni, három téren szükséges megerősítést kapniuk.

  • Értelem: Tisztán kell látniuk a változás értelmét/célját, hogy mi érhető el általa, illetve milyen helyzet kerülhető el a változás révén. Ez a tisztánlátó fejnek szóló üzenet.

  • Hajlandóság: Meg kell találniuk a változásban a személyes nyereségüket minimum hosszabb távon. Ez az azonosulást tápláló szívnek szóló üzenet,

  • Képesség: Bízniuk szükséges abban, hogy megvalósítható az elképzelés és hogy ők személyesen is képesek lesznek hozzájárulni a képességeikkel. Ez a cselekvő kéznek szóló üzenet.

Vezetőként minél tudatosabban támogatod a fenti három területen a megerősítő válaszok megszületését – mind a szervezet, mind az egyének szintjén -, annál erősebb lesz az első ellenállásból megszülető elköteleződés a szervezeti változások mellett.

Szervezeti valtozas

3. Kérdés

Milyen szervezeti változtatásban lehetnek segítségedre ezek a szempontok?

Az ellenállás leküzdése

Mai témánk az ellenállás természetéről és leküzdéséről szól.

1. Idézet

„A változás soha nem fájdalmas, csak a változással szembeni ellenállás az.”

Gautama Buddha

 

2. Felvetés

Az ember legerősebb ösztöne az állandóságra, biztonságra való törekvés. A szervezetünk is így működik, amikor mint egy termosztát önszabályozó módon téríti vissza a körülmények miatt megváltozott testhőmérsékletet, pulzust, vérnyomást az egyensúlyt jelentő érték felé. Minden változás, akár tényleges, akár elképzelt, ami kimozdít a megszokott biztonságból (komfort zóna), azonnal a stabilitás irányába ható ellenerőt vált ki, ami az érzelmeink szintjén leggyakrabban félelemként jelenik meg. Erről itt írtunk korábban.

Éppen ezért, ha a megszokottól eltérőt szeretnénk életünkbe bevezetni, ellenállás keletkezik bennünk, belső termosztátunk az adott területen vissza akarja állítani a korábbi egyensúlyt. Minél nagyobb a változtatás, annál nagyobb lesz a keletkező ellenállás is. Az ellenerő leküzdéséhez arra van szükség, hogy az alábbi öt dolog együttes ereje nagyobb legyen, mint a bennünk ébredő ellenállás:

  • Legyen bennünk egészséges elégedetlenség a jelenlegi helyzetünkkel ahhoz, hogy azon változtatni akarjunk.

  • Legyen világos képünk arról, hogy a változtatással mit nyerünk az életünkben, milyen előnyeink származnak majd az elképzelt jövőből, ahová tartunk.

  • Legyen egy apró első lépésünk, ami elindít bennünket az úton, és amihez nap mint nap további lépéseket megtéve el tudunk jutni a vágyott állapothoz.

  • Legalább 30 napra vállaljunk elköteleződést, hogy megtesszük a szükséges lépéseket, bármi is történjék velünk, és ha el is maradnánk olykor-olykor vele, akkor is visszatérünk a következő napon.

  • Minden apró haladást értékeljünk az elismerés hangján, ünnepeljük meg, hogy így teremtsünk megerősítést magunknak minden egyes új lépéshez.

A változás 6EL modellje:

Ellenallas

3. Kérdés

Életed melyik területén érzékeled a legnagyobb ellenállást a változással szemben, és milyen tartalommal töltöd fel a mérleg jobb oldali serpenyőjében található tényezőket?

Az életfázisok

Ma a viselkedésünket alapvetően befolyásoló kompetenciáink kialakulási folyamatáról lesz szó.

1. Idézet

“Minél jobban ismered magad, annál türelmesebb vagy azzal kapcsolatban, amilyennek másokat látsz.”

Erik Erikson

 

2. Felvetés

Több dolog miatt szeretem Erik Erikson személyiségfejlődési modelljét.

  • Végigkíséri az egész életet a születéstől a halálig, ezáltal azt megerősíti, hogy minden életszakasz lehetőséget kínál a fejlődésre.

  • Segít megérteni karakterem formálódásának múltbeli eseményeit, ami erősítheti a valódi önelfogadásomat.

  • Keretet ad ahhoz, hogy a környezetemben élő családtagok, barátok, ügyfelek életének alakulását jobban megértsem.

Ez a fejlődéselmélet az életet úgy fogja fel, mint önmagunk alakulásának és keresésének állandó terepét. Minden életkornak megvan a saját, jól azonosítható krízistémája, és attól függően, hogy milyen megoldást, választ találunk rá, vagy megjelenik a „kompetenciaérzés” az adott témával kapcsolatban, vagy annak hiányérzetét visszük tovább magunkkal.

Erikson 8 krízishelyzetet azonosított, és ezek 8 fejlődési szakaszt kínálnak az önmagunkhoz és a környezetükhöz való viszonyulásban:

  • 0-2 év csecsemőkor: a szülői, gondozói viselkedés kiszámíthatóságától függően – bizalom, illetve bizalmatlanság

  • 2-3 éves kor, kisgyermekkor: a környezet türelmétől függően – autonómia, illetve kételkedés

  • 3-5 éves kor, óvodáskor: a mozgás szabadságától függően – kezdeményezés, illetve bűntudat

  • 6-11 éves kor, kisiskoláskor: az iskolai teljesítmény függvényében – teljesítés, illetve kisebbrendűség érzése

  • 12-20 éves kor serdülőkor: saját értékeinek azonosítása alapján – megtalált szerep, illetve zavaros énkép

  • 20-40 éves kor, fiatal felnőttkor: az érzelmi kapcsolódás létrejötte szerint beilleszkedés, illetve elszigetelődés

  • 40-60 éves kor, felnőttkor: a kiteljesedés mértékétől függően továbblépés, illetve stagnálás

  • 60 éves kor után, időskor: kiértékelés függvényében énintegritás vagy kétségbeesés

Életünk egy állandó tanulópálya. Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy milyen korábbi életszakaszok, hogyan alakítottak alapállásunkon. (Az egyes fázisok részleteiről itt lehet olvasni magyarul illetve angolul.)

shutterstock_149641694_M

Miért fontos ez számunkra akkor, amikor a krízistémák többségén túljutottunk?

Ahhoz, hogy életünk végén megelégedetten és boldogan tudjunk visszatekinteni, fontos az önismeret és az önmagunk elfogadása, tehát hogy tudom, milyen vagyok, és mindezzel megbékélek. A gyengeségeink feltárása és megértése egy ígéretes út mindehhez.

3. Kérdés

Mely karakterjegyeid kialakulásának megértése és elfogadása segíthet leginkább az önmagaddal való megbékélésben?

Az elköteleződésről

Mai témánk az elköteleződésről szól.

1. Idézet

„Az igazi szabadság nem az elkötelezettség teljes hiányát jelenti, hanem azt, hogy képes vagy önállóan dönteni, és elkötelezni magad amellett, ami neked a legjobb.”

Paulo Coelho

 

2. Felvetés

Mit gondolsz, melyik hónapban iratkoznak be legtöbben nyelvtanfolyamra? A válasz: januárban, az újévi fogadalmak hatásaként. És mit gondolsz, ugyanezen emberek nagy többsége mikor hagyja abba a nyelvtanfolyam rendszeres látogatását? Februárban. Nem hoztak valódi döntést? Nem volt meg a motivációjuk? De igen, hiszen vették a fáradtságot, és beiratkoztak. Csakhogy az életük tele volt megszokott rutinokkal, amik közé magától nem épül be egy új tennivaló, hacsak nem alakítanak ki új rutint (szokást), és nem köteleződnek el, hogy tartják magukat az elhatározásukhoz

Az elköteleződés a sikeresség egyik hajtóanyaga. Lényegében felelősséget vállalok önmagam előtt, hogy nem engedem letéríteni magam, nem adom fel az elhatározásomat a szembejövő ellenerők hatására sem, hanem kitartok a döntésem mellett. Az elköteleződést leginkább az segíti, ha világosan megfogalmazom a magam számára, mi késztet a változtatásra, azaz minél jobban kiélesítem, milyen számomra fontos dolgot nyerek, ha megtörténik, illetve mi vár rám, ha nem valósul meg. Hívjuk ezt a változtatás miértjének. Szükséges még az önbizalom, azaz annak biztos tudása, hogy milyen erőforrásokra számíthatok a megvalósítás során. Mindehhez jól jöhet még egy támogató partner, aki nyomon követi az utamat, beszámoltat a haladásomról, és segítséget nyújt, amikor elakadok.

Elkotelezodes

3. Kérdés

Te hogyan biztosítod az elköteleződésedet, amikor hosszabb távon megtérülő dologba kezdesz bele?

A bevonás erejéről

Mai üzenetünk a bevonás erejéről szól.

1. Idézet

„A diverzitás az, amikor elmész egy óriási buliba. A bevonás az, amikor ezen a bulin táncolni hívnak.”

Rina Goldenberg

 

2. Felvetés

Egyre több szó esik a sokszínűség (diverzitás) erejéről, hogy minél többféle látásmód, háttér, képesség képviselteti magát egy csapatban, szervezetben, annál erősebb lesz a kreativitás és az innováció.

A McKinsey friss jelentése1 szerint a nagyobb eredményességnek a sokszínűség szükséges, de nem elegendő feltétele. Nem csak az számít, hogy sokféle ember üljön az asztal körül, hanem hogy mindegyik el is akarja / tudja mondani a véleményét. Ez pedig a bevonás témaköre.

A sokszínűség és a bevonás nem járnak együtt automatikusan. Hiába próbáljuk csökkenteni a sokszínűség útjában álló előítéleteket, egyénekként továbbra is hajlamosak vagyunk azok mondandójára figyelni jobban, akik hozzánk hasonlóak vagy elég hangosak. Erőteljes megfogalmazásban: „Ha nem figyelsz oda aktívan a bevonásra, nagy valószínűsége akaratlanul is kirekesztesz.”

Igazából a sokszínűség és a bevonás megléte vezet jobb döntésekhez, biztosít nagyobb kreativitást, eredményesebb együttműködést csapatokban, szervezetekben egyaránt. Ráadásul a különbözőségek hangsúlyozása és elfogadtatása sokszor éppen a bevonás érvényesülése ellen hat, adott esetben „kirekesztő” hatású. Márpedig a kívülmaradás stresszt okoz, ami mind az egyéni, mind a csapatteljesítményre negatív hatással van. Sokkal fontosabb a közös alap megtalálása, amely iránt mindenki el tud köteleződni.

A bevonás érvényesüléséhez vezetőként abban szükséges támogatni munkatársaidat, hogy a csapatba tartozónak érezzék magukat, hogy értékeljék és tiszteljék egymást, és hogy méltányos módon hozzájuthassanak mindahhoz, ami meghatározza munkájuk eredményességét és személyes fejlődésüket. Mindezt anélkül, hogy átesnél a ló túlsó oldalára, amikor mindenki minden e-mailben címzett, mindenki ott van az összes megbeszélésen, mert ezek a túlzó, felületes és kárt okozó bevonás esetei.

1 https://www.mckinsey.com/featured-insights/diversity-and-inclusion/diversity-wins-how-inclusion-matters

A bevonas erejerol

3. Kérdés

Hogyan biztosítod azt a légkört a mindennapi hajtásban is, amelyben minden kollégád kiveszi a részét a diskurzusból, és egyetlen lényegi szempont sem marad ki a megbeszélésből?

A személyes vágy erejéről

Mai témánk a személyes vágyakról szól.

1. Idézet

„A világ utat nyit annak az embernek, aki tudja, merre tart.”

Ralph Waldo Emerson

 

2. Felvetés

Adj egy kis időt a következő kérdésnek! Ha öttalálatosod lenne a lottón, és annyi pénzt nyernél, amennyi egész életedre pénzügyi szabadságot adna, mit változtatnál meg az életedben?

Erre a kérdésre leggyakrabban valami olyan választ kapunk, ami fajsúlyos döntés meghozataláról, tevékenység elkezdéséről, vágy beteljesítéséről szól, amit az érintettek szívük mélyén régóta dédelgetnek, de különböző okokra hivatkozva halogatnak.

Egy kicsit játssz el a gondolattal! Neked mi a válaszod erre a felkínált lehetőségre? Ha megvan a válaszod, mi lehetne egy első lépés, ami abba az irányba vihetne, ami így feltárult! Egy alkalommal azt válaszolta egy hölgy, hogy állatmenhelyet alapítana. Mindez oda vezette, hogy elhatározta, magához fogad egy menhelyes kutyát. Ezzel nem csak egy határozott lépést tett vágyai irányában, ami segítheti a tapasztalatszerzésben és egy későbbi nagyobb lépés felvállalásában, de a személyes miértjének megfogalmazásához is muníciót kapott.

Erről itt is írtunk korábban: https://onazonosvezeto.hu/a-szemelyes-miert

Szemelyes vagy

3. Kérdés

Te hova tartasz az életedben? Mit szeretnél elérni és megélni, hogy életed végén elégedetten tudj visszatekinteni egy tartalmas és élvezetes életútra?

A kérdéseim hatása

Ma a kérdésekben rejlő lehetőségekről lesz szó.

1. Idézet

„Csak a kérdező elme jut megoldásokra”

Edward Hodnett

 

2. Felvetés

Naponta szembesülünk olyan kérdésekkel, amelyek megállásra késztetnek. Ilyenkor ezek segítenek, hogy kilépjünk a mindennapi pörgésből, rutinból és elgondolkozzunk. Akkor is így van ez, ha az első megjelenő válasz a “nem tudom”. Sőt, akkor különösen!

Az igazán jól célzott kérdések olyan válaszokat tárnak fel, amelyekről nem is tudtuk, hogy ott voltak bennünk. A jó kérdés kizökkent, energiát teremt bennem és elkezdem új perspektívából látni a helyzetet.

Hogyan találom meg a megfelelő megoldást, ha nem látom át a problémás helyzetet, és azt sem, miként veszek magam is részt annak kialakításában? Két dologra is szükségem van, ha eredményes és tartós megoldásokat keresek: a helyzet feltárására, ami tudatos elemzés, és önmagam belső feltérképezésére, ami már túllép ezen.

A kerdesek hatasa-300

Mitől erős egy kérdés? Sokféle körülménynek lehet erre befolyása, ugyanakkor sokszor azt tapasztaljuk, hogy a kérdés ereje attól függ, hogy a megfelelő nyitottság pillanatában érkezik-e meg hozzám. Ha jó az időzítés, új megértés teremtődhet bennem. A megértés pedig alapja a változásnak és a fejlődésnek.

A vezetőknek feladatuk is az ilyen “nyitottság pillanatok” megteremtése. Csapatépítő programjainkon mi is gyakran dolgozunk kérdésekkel. Az így teremtett személyes közelség kapcsolaterősítő hatású, ami – ha egy időben, az egész csapatban megtörténik – képes a kohézió fokozására.

3. Kérdés

Melyek azok a nehéz helyzetek a kollégáiddal, amikor egy kérdés hatásosabb lehetne, a szokásos reakcióidnál?

Copyright © 2013 - 2021 Önazonos Vezető