A pszichológiai biztonság

Ma a pszichológiai biztonság szükségességére vetünk egy pillantást.

 

1. Idézet

„Nem szeretem azt az embert. Jobban meg kell ismernem.”

Abraham Lincoln

2. Felvetés

A Google 2012 és 2015 között azt kutatta saját szervezetén belül, mi a legjobban teljesítő csapataik titka. Legnagyobb meglepetésükre azt találták, hogy mindennek az alapja a pszichológiai biztonság. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy sokkal fontosabb, hogyan működik egy csapat, mint hogy kik a csapattagok.

Pszichológiai biztonság akkor érvényesül, amikor a csapattagok (tágabb értelemben a szervezet munkatársai) azzal a hittel cselednek, hogy nem fogják őket megbüntetni vagy megalázni, ha elmondják ötleteiket, aggodalmaikat, felteszik kérdéseiket vagy hibáznak. A pszichológiai biztonság magas szintje különösen olyan környezetben válik versenyelőnnyé, ahol erős kölcsönös függőségben dolgoznak a munkatársak, magas a működés komplexitása és gyorsak a változások, nagy a bizonytalanság, vagyis a mai VUCA környezetben.

Az alábbi ábrában Amy Edmondson, a pszichológiai biztonság kutatója és névadója négyféle csapat kultúrát ábrázol annak tükrében, mennyire érvényesül a pszichológiai biztonság a működésükben és ezzel párhuzamosan mennyire teljesítmény-motivált a csapat.

• Apátia – A csapatot minden bizonnyal elégedetlenség, alacsony munkakedv jellemzi, lényegi teljesítményre nem képes. Nagy a fluktuáció a csapatban, mert az elmenők összetartóbb hangulatot találnak és jobban teljesítenek más csapatokban.

• Komfort zóna – A csapattagok biztonságban érzik magukat, de a lehetségesnél kevesebbet hoznak ki magukból. Sokáig együtt maradhatnak, mert kicsi a változásra való hajlamuk. Lehetséges, hogy magukra kiválóan teljesítő csapatként tekintenek.

• Szorongás – A magas szintű hajtóerő pszichológiai biztonság nélkül erőteljes szorongást idéz elő. Ez gyakran észlelhető pl. nagy nyomás alatt tartott sales csapatoknál, ahol a kollégákat egymás ellen versenyeztetik. Az ilyen csapatokat gyakran a kiégésből, magas stressz szintből és rendszeres konfliktusokbók fakadó erőteljes fluktuáció jellemzi.

• Magas teljesítmény – Ez a negyed adja az optimális kombinációt. Edmondson „tanulási zónának” nevezi, mivel itt a csapat tagjai újításra, kísérletezésre és a hibákból való tanulásra képesek. Az ilyen csapatok teljesítik merész céljaikat és magabiztosan kommunikálják sikereiket.

3. Kérdés

Szerinted hova tennék magukat a csapatod tagjai az ábrán, és mivel indokolnák? Te hol látod őket?