A meghallgatás képességéről

Ma a meghallgatás ritka képességéről lesz szó.

 

1. Idézet

„Aki jól tud hallgatni, segít nekünk meghallani önmagunkat.”

Yahia Lababidi

2. Felvetés

A másikat meghallgatni egyáltalán nem könnyű. Nem elég csöndben maradni hozzá, bár ma már az is komoly érdemnek számít, amikor félbeszakítás nélkül végighallgatjuk egymás mondandóját. Érdemes megfigyelned magadon, mennyi esetben jár másutt az agyad, vagy éppen azon gondolkodsz, mit reagálj, adott esetben hogyan segítsd a másikat a problémája gyors megoldásában.

Tudatos coachként is nehéz olykor-olykor polcra tenni magamban a segítő reflexet, miközben tudom, tapasztalom, hogy a jelenlétem biztosította teljes figyelem biztonságos és személyes terében a másik valóban meghallhatja saját belső hangját, összekapcsolódhat mélyebb tudatosságával. Ilyenkor gyorsabban távozhat belőle a gőz, és nyugvópontra kerülhet benne a helyzet megítélése, ami kiváltotta zaklatottságát.

Nem sikerül mindig úgy meghallgatnom a másikat, ahogy szeretném, és ezt elfogadom. Esendő ember vagyok. De ha olyan helyzetben találom magam, ahol nagy szükség van a meghallgatás képességére, rákészülök. Igyekszem kiürítem előtte az agyamat, hogy teljesen a másik gondolataira, a szavak mögötti érzéseire tudjak figyelni elfogadással, az ítélkezést félretéve. Ez szükséges ahhoz, hogy átérezhessem mindazt, amit mond, és teret engedjek az intuíciómnak, miközben megtartom a tárgyilagosságomat.

Nem véletlenül mondják: azért van kétszer annyi fülünk, mint szánk, hogy ilyen arányban is használjuk őket. :-)

3. Kérdés

Téged mi akadályoz abban leginkább, hogy teljes figyelemmel fordulj munkatársaid és / vagy szeretteid mondandója felé?