A korlátozó tényező
Mai üzenetünk a teljesítményünket leginkább korlátozó tényezőről szól.
1. Idézet
“Úgy születtem meg, hogy a zene ott volt bennem. A zene részem volt. Úgy, mint a bordáim, a májam, a szívem. Mint a vérem. Amikor a színre léptem, már ott volt bennem ez az erő. Egy szükséglet volt számomra, akár az étel és az ital.”
Ray Charles
2. Felvetés
Justus von Liebig 1840-ben fogalmazta meg a „Minimum törvényt”, amely szerint a növények növekedését, virágzását, a termés mennyiségét és minőségét mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag határozza meg. A növény a legkisebb mennyiségű tápelem arányában veszi fel a többit is. Ez azt jelenti, hogy ha egy elemből hiány van a talajban, a növény fejlődését ez korlátozza. Mint ahogy egy különböző magasságú dongákból épített hordó is csak annyi vizet tud megtartani, amit a legalacsonyabb donga lehetővé tesz.
A Liebig-elmélet analógiájára az emberek vezetésére is megfogalmazhatjuk azt az elvet, hogy munkatársaink teljesítményét, fejlődését, együttműködését stb. az a tényező határozza meg, ami igényeikhez képest leginkább hiányzik számukra. Kollégáink esetében ezért különös figyelmet érdemes fordítani arra, hogy várakozásaik egyéni szinten jelentősen eltérhetnek egymástól. Vezetőként érdemes tehát a csapatunk tagjait egyenként nyomon követni
-
kinek mire van igazán szüksége a hatékony és eredményes munkavégzéshez,
-
milyen mértékben vannak kielégítve ezek a személyes igények.
3. Kérdés
Számodra mi a leginkább korlátozó tényező feladataid ellátásához, személyes fejlődésedhez, illetve jóllétedhez? És a kollégáid esetében mit feltételezel, ha egyenként átgondolod őket?
Trackback from your site.