A döntési fáradtságról

Mai témánk a döntési fáradtság jelenségéről szól.

1. Idézet

„A legbölcsebb emberek sem képesek jó döntést hozni, ha nem elég kipihentek és alacsony a glükóz szintjük.”

Roy Baumeister

 

2. Felvetés

A pandémia okozta bezárkózás életünk számos területén csökkentette a választási lehetőségeinket. Nem mehetünk színházba, étterembe, az utazások is jelentősen megnehezültek. Sokan egyre nehezebben élik meg ezt a korlátozottságot. Általános vélekedés, hogy a választási lehetőségek számának növekedésével nagyobb szabadságfokot és autonómiát élünk meg, összességében boldogabbak leszünk. A pszichológiai kutatások eredményei szerint azonban a választási lehetőségek növekedésével egy ponton túl visszájára fordulnak a dolgok.

Minél több ugyanis a választási lehetőségünk, annál többször kerülünk döntési helyzetbe. Ezt vagy azt márkát vegyem? Ide vagy oda utazzak a tavaszi szünetben? A folyamatos döntési kényszer rengeteg energiát emészt fel, amelynek eredményeként idővel jelentősen csökken a mentális fittségünk. A döntési fáradtság ennek a jelenségnek a tünete. Leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy halogatunk fontos döntéseket, vagy éppen rosszul döntünk akár rutinszerű szituációkban is.

Ilyen esetben nem feltétlenül a döntésképességeddel vagy a megfontoltságoddal van baj. Elképzelhető, hogy sok apró, szinte észrevétlen döntés leszívja az energiádat, és nem marad agyi kapacitásod a lényegi kérdésekre.

Mit tehetünk azért, hogy a valóban lényegi döntésekre összpontosítsuk energiáinkat? Az egyik út triviális. Figyeljünk az energizáltságunkra, azaz aludjunk jól és eleget, táplálkozzunk és pihenjünk feltöltő módon. Erről itt írtunk korábban.

A másik út azonban meglepő. Csökkentsük a döntéseink számát minden olyan témában, amelyeknek nincs valódi jelentősége. Neil Pasricha The Happiness Equation könyvében ajánl egy egyszerű megközelítést arra, hogyan gondolhatjuk át mindennapi döntéseinket ebből a szempontból. Szerinte érdemes a visszatérő döntéseinket két tengely mentén elhelyezni: mekkora a döntés időigénye és fontossága. Ez az osztályozás a következő négy hozzáállást eredményezi.

• Alacsony időigény, alacsony fontosság: automatizáld vagy delegáld – ilyenek a rutin bevásárlás (fix heti rendelés), edzésterv (töltsd le), jelentés elkészítése (add ki), útvonal kialakítása (Wazze), stb.

• Magas időigény, alacsony fontosság: szabályozd, azaz kövess előre megalkotott szabályokat – pl. e-mailek olvasása és megválaszolása naponta kétszer.

• Alacsony időigény, magas fontosság: csináld – például a gyerekek elhozása a napköziből, amin nem érdemes gondolkodnod, csak tedd meg.

• Magas időigény, magas fontosság: beszéld át, ezek a valóban lényeges döntési helyzetek, amihez időre és elmélyültségre van szükséged, pl. házvásárlás, karrierváltás, csapatvezetési kérdések.

3. Kérdés

Te hogyan csökkented döntéseid számát annak érdekében, hogy több energia maradjon életed lényeges kérdéseire?