A döntési fáradtságról

Mai témánk a döntési fáradtság jelenségéről szól.

1. Idézet

„A legbölcsebb emberek sem képesek jó döntést hozni, ha nem elég kipihentek és alacsony a glükóz szintjük.”

Roy Baumeister

 

2. Felvetés

A pandémia okozta bezárkózás életünk számos területén csökkentette a választási lehetőségeinket. Nem mehetünk színházba, étterembe, az utazások is jelentősen megnehezültek. Sokan egyre nehezebben élik meg ezt a korlátozottságot. Általános vélekedés, hogy a választási lehetőségek számának növekedésével nagyobb szabadságfokot és autonómiát élünk meg, összességében boldogabbak leszünk. A pszichológiai kutatások eredményei szerint azonban a választási lehetőségek növekedésével egy ponton túl visszájára fordulnak a dolgok.

Minél több ugyanis a választási lehetőségünk, annál többször kerülünk döntési helyzetbe. Ezt vagy azt márkát vegyem? Ide vagy oda utazzak a tavaszi szünetben? A folyamatos döntési kényszer rengeteg energiát emészt fel, amelynek eredményeként idővel jelentősen csökken a mentális fittségünk. A döntési fáradtság ennek a jelenségnek a tünete. Leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy halogatunk fontos döntéseket, vagy éppen rosszul döntünk akár rutinszerű szituációkban is.

Ilyen esetben nem feltétlenül a döntésképességeddel vagy a megfontoltságoddal van baj. Elképzelhető, hogy sok apró, szinte észrevétlen döntés leszívja az energiádat, és nem marad agyi kapacitásod a lényegi kérdésekre.

Mit tehetünk azért, hogy a valóban lényegi döntésekre összpontosítsuk energiáinkat? Az egyik út triviális. Figyeljünk az energizáltságunkra, azaz aludjunk jól és eleget, táplálkozzunk és pihenjünk feltöltő módon. Erről itt írtunk korábban.

A másik út azonban meglepő. Csökkentsük a döntéseink számát minden olyan témában, amelyeknek nincs valódi jelentősége. Neil Pasricha The Happiness Equation könyvében ajánl egy egyszerű megközelítést arra, hogyan gondolhatjuk át mindennapi döntéseinket ebből a szempontból. Szerinte érdemes a visszatérő döntéseinket két tengely mentén elhelyezni: mekkora a döntés időigénye és fontossága. Ez az osztályozás a következő négy hozzáállást eredményezi.

  • Alacsony időigény, alacsony fontosság: automatizáld vagy delegáld – ilyenek a rutin bevásárlás (fix heti rendelés), edzésterv (töltsd le), jelentés elkészítése (add ki), útvonal kialakítása (Wazze), stb.

  • Magas időigény, alacsony fontosság: szabályozd, azaz kövess előre megalkotott szabályokat – pl. e-mailek olvasása és megválaszolása naponta kétszer.

  • Alacsony időigény, magas fontosság: csináld – például a gyerekek elhozása a napköziből, amin nem érdemes gondolkodnod, csak tedd meg.

  • Magas időigény, magas fontosság: beszéld át, ezek a valóban lényeges döntési helyzetek, amihez időre és elmélyültségre van szükséged, pl. házvásárlás, karrierváltás, csapatvezetési kérdések.

Dontesi faradtsag-300

3. Kérdés

Te hogyan csökkented döntéseid számát annak érdekében, hogy több energia maradjon életed lényeges kérdéseire?

Trackback from your site.

Copyright © 2013 - 2021 Önazonos Vezető